Integrált Kranioszakrális terápia
Az elnevezés a koponya és a keresztcsont latin elnevezéséből (cranium és sacrum) ered. A terápia során a terapeuta a gerincvelő-folyadék ritmikus pulzálására ráhangolódva a kötőszöveteken keresztül feszültségmentesíti a kranioszakrális rendszert.
A kranioszakrális terápia elsősorban az okokat kívánja kezelni, nem pedig a tüneteket. Elsődleges célja a test öngyógyító képességeinek megerősítése a kranioszakrális rendszer kiegyenlítésével — ami aztán közvetetten eredményezi a panaszok csökkenését vagy megszűnését.
• Serkenti a szervezet öngyógyító és önszabályozó erőit
• Biztosítja a központi idegrendszer zavartalan működését
• Hatékonyan enyhíti a stressz alapú tüneteket
Alkalmazásának kiemelt területei alvászavar, a fog-, és állkapocsfájdalom, fülzúgás, fejfájás, migrén, menstruációs zavarok, hormonzavar, asztma, emésztési problémák, depresszió; a nyaki-, hát- vagy derékfájdalom; gyermekeknél koncentrációs probléma, stressz, valamint összpontosítási és tanulási nehézségek kezelése.
A kezelés alatt a kranioszakrális ritmus, valamint az ennél is lassabb testi ritmusok általában szabadon megmutatkozhatnak, központi idegrendszerünk burkai – az agy- és a gerincvelőhártyák – pedig belülről oldhatják fel a feszültségeket és beakadásokat. Ezt a folyamatot időnként régebbi balesetek, traumatikus élmények emlékének visszatérése is kísérheti; az idegrendszer huzamosabb stimulálása és a terapeuta bizalmas támogatása ugyanis lehetővé teszi az úgynevezett sejtemlékezet megnyílását. Mindenre jut hely és idő, aktiválják a test erőforrásait.
Forrrás: Daniel Augostini — Kranioszakrális öngyógyítás